|
|
|
...
,,Ha látsz egy lányt az esőben magányosan állni,
ha látsz egy lányt egy padon ülve valakire várni,
gondolj majd rám, arra aki szeret,
és gondolj arra, hogy ez a lány miattad nem nevet,
mert mióta itt hagytál nem tudok csak sírni,
szívemből próbálok, de nem tudok már írni,
mert nincs miről ,nekem már nincs semmi jó a létben,
azt sem é... |
|
|
|
|
|
|
|
... hanem a csendes, tartalmas Alázatra. A halász nem vitatja a tenger hatalmát, életét a hullámokra bízza, de emelt fővel vág neki a haboknak. Ez hát az Alázat: bizalom a Létben, bizalom az Életben. S ezt nem lehet elsajátítani, nem lehet akarni, nem lehet megtanulni. Egyszerűen csak megjelenik, egyszerűen csak előtör a szívből.
Akárcsak az alázatot, a hűséget is erénynek ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Wass Albert: Karácsony igaz története
Most, hogy elcsendesült körülöttünk a világ és ragyog a betlehemi csillag, hadd mondom el nektek az én történetemet. A nagy titok történetét. Lehet, hogy utoljára vagyunk így együtt a karácsonyi csillag alatt. Ezért hát nagyon is ideje, hogy továbbadjam nektek ezt a históriát. A karácsony igaz történetét.
Nem a Mikulás és a vö... |
|
|
|
|
|
|
|
Mint ahogy a természet világában minden, amit látunk vagy tapintunk nem egyéb, mint a ható erő különféle formája, azonképpen a lélek világában az egyetlen létező elem a szeretet.
A világot szeretet hozta létre, szeretettel és a szeretet kedvéért. Így hát a szeretet az egyetlen indíték, az egyedüli erő, ami képes előbbre vinni a világot. Mondhatnánk, a szeretet hiánya oly... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Vajda János:
HARMINC ÉV UTÁN
Mi hátra volt még, elkövetkezett.
E földi létben gyász sorunk betölt.
Találkozunk - irgalmas végezet! -
Utolszor, egyszer még, a - sír előtt.
Hittem, hogy lesz idő, midőn megösmersz
S helyet cserél bennünk a fájdalom;
És folyni látom, majd ha már késő lesz,
A megbánásnak könn... |
|
|
|
|
|
|
|
Mi hátra volt még, elkövetkezett.
E földi létben gyász-sorunk betőlt.
Találkozunk - irgalmas végezet!
Utólszor, egyszer még, a - sír előtt.
Hittem, hogy lesz idő, midőn megösmersz
S helyet cserél bennünk a fájdalom;
És folyni látom, majd ha már késő lesz,
A megbánásnak könnyét arcodon.
Mert amit én vesztettem, óriás.
Hozzá az ég ad... |
|
|
|
|
|
|
|
Vajda János: Harminc év után
Mi hátra volt még, elkövetkezett.
E földi létben gyász-sorunk betőlt.
Találkozunk - irgalmas végezet!
Utólszor, egyszer még, a - sír előtt.
Hittem, hogy lesz idő, midőn megösmersz
S helyet cserél bennünk a fájdalom;
És folyni látom, majd ha már késő lesz,
A megbánásnak könnyét arcodon.
Mert am... |
|
|
|
|
|
|
|
Juhász László:Szigetember(2)
Több mint húsz éve tudjuk, hogy a magyar föld mélyén hatalmas földgázkincs
rejtőzik. Annak idején nem volt érdemes siettetni a kitermelését, és ma még
kevésbé az. Szerencsénk a szerencsétlenségben, hogy a kótyavetyét ezúttal is
törvénytelen kormány kezdte meg, de figyelni kell arra, hogy ne lophassanak
el túl sokat, ebből ... |
|
|
|
|
|
|
|
Fodor József
Semmi se késő!
Még itt jársz e földön, még semmi sem
Késő; egy nap jó emlékkel vigyen,
Hogy nem rosszul használtad itt időd,
Több vagy, mint mikor lábad idejött.
Ha nem gondoltál rá, tedd ezután,
Szörnyű, későn bánkódni volt hibán,
S még nem késő: Még fürgén mozgasz itt,
Hát tedd rendbe, barátom, dolgaid; ... |
|
|
|
|
|
|
|
..."Ami fél, azt el ne fogadd,
Egészet akarj és egészet adj!"
(Ady)
"Úgy élj a jelenben, hogy
megbánás nélkül
gondolhass a múltra."
(Ady)
"Mi mindig,
mindenről elkésünk.
Késő az álmunk,
a sikerünk
szívünk, nyugalmunk, ölelés... |
|
|
|
|
|
|
|
... megmagyarázhatatlanul fontos dolgokról kérdeznek, akkor valami ott legbelül megmozdul, valami furcsa, megmagyarázhatatlan érzés, valami olyan, amikor rácsodálkozunk a szépre és a jóra. Igen, talán az életben oly kevésszer megélt, pillanatban mérhető, kifejezhető boldogság mámora hasonlít ehhez az érzéshez, olyan ez, mint amikor nézzük az égen a felhőket, ahogyan rajzolnak a kékben... |
|
|
|
|
|
|
|
Aludni sok éven át, és ébredni öregen.
Leélni egy életet vakon tudatlanul.
Ne tedd.
Ébredni késő, aludni oly felesleges,
de míg alvajársz, nem tudod mit keress.
Ha ébredtél, azt hiszed álmodsz,
és mert késő már, visszasírod
régi életed.
Ébren örülsz az új pillanatnak, de mert
megszoktad mi volt, s mert gyáva vagy,
változtatni nem me... |
|
|
|
|
|
|
|
Távol töltött esztendő
Szeretőm, adj nekem keszkenőt keblemre,
Hogy hordjam szívemen, kedvedre, kedvemre.
Szívemen hordozzam, mint bánatos szívedet,
Mikor a karomban nem tartlak tégedet.
Amikor az útunk, távolodni látszik,
Mégis-mégis vágyunk pirosan virágzik.
Virágzik a... |
|
|
|
|
|
|
|
Vajda János
HARMINC ÉV UTÁN
Mi hátra volt még, elkövetkezett.
E földi létben gyász sorunk betölt.
Találkozunk - irgalmas végezet! -
Utolszor, egyszer még, a - sír előtt.
Hittem, hogy lesz idő, midőn megösmersz
S h... |
|
|
|
|
|
|
|
E blognak első beírása egy a személyiségről szóló pszichológiai tanulmány volt. Az írást egyes visszajelzések túlságosan is elvontnak és nehezen követhetőnek tartották. Ezért átírtam, megkísérelve a lehető legközérthetőbb stílusban elmondani a benne foglaltakat. Hét folytatásban most átnyújtom a lelkiélet iránt érdeklődőknek.
Pszichológia mindenkinek
... |
|
|
|
|
|
|
|
"Aki csodákban él, mindent elér.
Realista. Nem lohol árnyakért.
Odatart, ahol örök a Fény..."
/Szepes Mária/
"Mindenkit arra tanítok, hogy legyen önmaga, és betöltse, amire született. Szépen, jól, amennyire telik tőle. És a szabály örök: aki kapni akar, annak előbb a... |
|
|
|
|
|
|
|
Emmanuelle Arsan
Emmanuelle
Európa Könyvkiadó - MOKÉP
Budapest, 1989
©Editions Robert Laffont, S. A., Paris, 1988
Fordította Váradyné Sz. Hermina
Hungarian translation © Váradyné Sz. Hermina, 1989
Európa Könyvkiadó, Budapest
Felelős kiadó az Európa Könyvkiadó és a MOKÉP igazgatója
Szedt... |
|
|
|
|
|
|
|
Vajda János: Harminc év után
Mi hátra volt még, elkövetkezett.
E földi létben gyász-sorunk betőlt.
Találkozunk - irgalmas végezet!
Utólszor, egyszer még, a - sír előtt.
Hittem, hogy lesz idő, midőn megösmersz
S helyet cserél bennünk a fájdalom;
És folyni látom, majd ha már késő lesz,
A megbánásnak könnyét arcodon.
... |
|
|
|
|
|
|
|
Harminc év után (Endrődi Sándor)
Mi hátra volt még, elkövetkezett.
E földi létben gyász sorunk betölt.
Találkozunk- irgalmas végzet!-
Utolszor, egyszer még, a -sír előtt.
Hittem, hogy lesz idő, midőn megösmersz
S helyet cserél bennünk a fájdalom:
És folyni látom, majd ha már késő lesz,
A megbánásnak könnyét arcodon.
... |
|
|
|
|
|
|
|
Várnai Zseni
MERT MINDEN Ő VOLT
Patrónusa a dalnak és a könnynek,
ki széppé avatod az életet,
ó, adj erőt, míg napjaim lejárnak,
le tudjam írni e pár éneket.
Hozzád esdek, mint régi lantos ősök,
mert tört a szívem, tört a hegedűm,
s az élet ízét ínyem megutálta,
kifordul számból, sósan, keserűn.
Ó, adj segélyt roskadó ki... |
|
|
|
|
|